Intelligens salátaöntet menthetné meg Velencét

Martin Hanczyc dán kémikus néhány éve azt vizsgálta, hogy a protosejtek mennyire jöhettek szóba az élet előfutáraként. Jelenleg Neil Spiller és Rachel Armstrong londoni építészekkel a Future Venice Projektben újfajta protosejt hasznosításán dolgozik. Ez a tengervízben oldott szén-dioxidot alakítja mészképződményekké - lényegében ugyanúgy, ahogy a természet korallzátonyokat épít. Egy mesterséges korallzátony pedig nagyobb területen oszlathatná el a régi facölöpök által viselt terhet.

A lábazatok elmerülését ez hatékonyan megakadályozná, ha a cölöpök lennének Velence egyetlen gondja. A város mesterséges szigetei azonban azért süllyednek, mert az alattuk lévő agyagtalaj is geológiai okból süllyed, míg a tengerszint emelkedik. A mesterséges velencei korallzátonynak tehát ihletőihez hasonlóan felfele kellene növekednie, hogy a várost kiemelhesse a lagúnából.

A bevetni tervezett protosejtek érzékenyen reagálnak a fényre, ezért az előállított mészkövet sötét helyeken, az épületek alatt, résekben és repedésekben raknák le, kijavítva így a kimosódás okozta károkat, kalciummal megerősítve a vén, korhadt facölöpöket.

Bár úgy tűnhet, hogy önállóan reagálnak és cselekednek, a protosejtek nem élő sejtek, se DNS-ük, se sejtszervecskéik nincsenek. Ezért eltér a szokásos biotechnológiai módszerektől, mint amilyen például az élőlények géntechnológiai módosítása. Ezeknél előreláthatatlan a környezetre gyakorolt hatás, míg a protosejtmódszer kizárja az efféle meglepetéseket. A protosejtek nem élnek, tehát önállóan szaporodni sem képesek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?