Holt-tengeri tekercseket követel Izraeltől Jordánia
2010. január 13. 08:19 MTI
Jordánia panaszt nyújtott be az UNESCO-nál, követelve az - Amman véleménye szerint - Izrael által az 1967-es hatnapos háború során elkobzott holt-tengeri tekercsek visszaszolgáltatását.
Korábban
Rafea Haraseh, a jordániai régiségek hivatalának vezetője megerősítette, hogy országa ilyen értelmű panaszt tett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél, bár azt nem közölte, hogy ez pontosan mikor történt. A jordániai illetékes kijelentette, hogy a kormány birtokában olyan jogi dokumentumok vannak, amelyek bizonyítják Jordánia jogát a vallástörténeti fontosságú kéziratokra.
A kumráni kéziratoknak is nevezett holt-tengeri tekercsek az esszénus zsidó vallási közösségnek az i.e. 1. században készült feljegyzései, amelyeknek igen nagy a történelmi értékük, különösen a Biblia-kutatók számára. Az első töredékekre beduin pásztorok bukkantak rá a Holt-tenger közelében lévő barlangokban. Néhány feljegyzést abban a kelet-jeruzsálemi múzeumban őriztek, amely izraeli fennhatóság alá került az 1967 júniusában lezajlott hatnapos háborúban, amikor Izrael a városrész fölött megszerezte az ellenőrzést.
Haraseh kifejtette, hogy a tekercseket a beduinok keresztény szíriaiaknak adták el, akik a maguk részéről továbbították azokat ortodox papjuknak, ő pedig magával vitte a kéziratokat az Egyesült Államokba 1948-ban. További tekercsek felfedezése után Izrael "más antikvitásokkal együtt elkobozta azokat a Jordánia által igazgatott kelet-jeruzsálemi múzeumból" - ismertette országa álláspontját a jordániai illetékes, aki a régiségek védelmét célzó, azok külföldre csempészését tiltó nemzetközi egyezményekre hivatkozott.
December elején Jordánia Kanadát szólította fel az akkor éppen Torontóban kiállított holt-tengeri tekercsek lefoglalására, arra hivatkozva, hogy Kanada és Jordánia is aláírta az 1954-es hágai konvenciót, amely a kulturális javak háborús konfliktusok idején történő védelméről intézkedik. Egy kanadai szóvivő akkor azzal reagált, hogy a kéziratokkal kapcsolatban Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság között fennálló nézeteltéréseket az érintetteknek maguknak kell rendezniük egymás közt, nem volna helyénvaló Kanada beavatkozása.
Áprilisban a Palesztin Hatóság levélben szólította fel a kanadai illetékeseket arra, hogy álljanak el a torontói kiállítás megrendezésétől. Izrael a maga részéről nem követeli a holt-tengeri tekercsek tulajdonjogát, hanem magát a kéziratok "őrének" tekinti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés 20:20
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap