Személyes sérelem miatt fordult a maffia ellen Mussolini

2010. január 12. 09:16 Fekete István

Birodalma "földrajzi középpontjaként" és a világ egyik legfejlettebb régiójaként képzelte el Mussolini Szicíliát, ezért a fasiszta rendszer szakított a liberális kormányok maffia irányába tanúsított megengedő politikájával és kíméletlen keresztes hadjáratot indított a déli területek megtisztításáért. Erre a hangoztatott államérdekek helyett azonban csak egy személyes sérelem miatt került sor.


Mussolini 1924-ben

A fasizmus csak lassan – és az északi országrészek után – szüremkedett be a régióba, a szicíliaiak részvétele a római menetelésben (Marcia su Roma, 1922. október) pedig elhanyagolható volt. Csak 1922 októbere után gyökeresedett meg a fasizmus a déli területeken, amely sokkal nacionalistább színezetet öltött, mint Olaszország más részein. Az 1921-es választásokon a fasiszták itt még egyetlen mandátumhoz sem jutottak, a szigeten pedig mindössze 9500 párttagot és -hívet tartottak nyilván. A konzervatív szicíliaiak, akik rezignáltan vették tudomásul Mussolini pajzsra emelését, a fasiszták hatalomra jutásában a tradicionalista értékek megőrzését látták, a földtulajdonosok pedig a totalitárius államban a régóta vágyott szupremáciájuk letéteményesét vélték felfedezni.

A Soldino mozgalom alól a talajt a térségbe látogató Mussolini az 1908-ban földrengés rázta Messina újraépítésének ígéretével próbálta kihúzni, a monarchizmus híveinek megnyerési kísérlete után pedig más ellenzéki csoportokra vetette ki hálóját: a fasisztákkal egy listára kerülő Vittorio Emanuele Orlando választási sikerével a kegyelemdöfést is megadta az oppozíciónak. A fasiszták 1925-ben az összes pozíciót megszerezték Palermóban, amely kikövezte az utat a totális diktatúra számára.

A Szicíliába látogató Mussolini 1924-ben a kicsiny, albán emigránsok által alapított településen, Piana dei Grecin is tiszteletét tette, ahol a város ortodox pap polgármestere, Francesco Cuccia fogadta, aki felháborodottan vette tudomásul a Mussolini személyes biztonságát garantáló rendőri őrizetet. Cuccia, aki helyi szinten maffiózónak számított, Mussolini értésére adta, hogy ő, nem pedig az állam felel a város biztonságáért. Ezen a duce állítólag annyira felidegesítette magát, hogy később személyes ügyének tekintette a szervezett bűnözés elleni harcot, amelyhez a liberális szicíliaiak, köztük Orlando támogatását is megnyerte.



Mindezt a maffiával való leszámolás követte, amely Szicíliában a legnagyobb ellenzéki erőnek számított. A maffiózók kezdetben támogatták Mussolinit, hiszen a fasizmust eszközként használták pozíciójuk megerősítéséhez – a keresztapák eleinte ezért Mussolini leghívebb támogatóiként léptek fel. A szigetre érkező Mussolini azonban centralizációs törekvéseinek kerékkötőjét látta a maffia-rendszerben, ezért a duce a maffiózók és a helyi politikusok közötti kapcsolatok felbontását tűzte ki célul.

A szervezet írmagjának kiirtására a "felszabadító háborút" hirdető Mussolini a térséget kiválóan ismerő Cesare Morit szemelte ki; az anti-maffia kampány a fasiszta rendőrállam autoriter természetét demonstrálta. A kínzások, az önkényes letartóztatások és a titkos tárgyalások azonban nem törték meg a maffiózók uralmát, és Palermo prefektusa csak korlátozott sikert könyvelhetett el: nagyágyúkat ritkán kapott el, s inkább a kevésbé befolyásos vezetőkre koncentrált. A maffiózók ellen saját fegyverüket fordította, sokszor például feleségeik és gyermekeik elrablásával próbálták őket jobb belátásra bírni. A tizenegyezer letartóztatott közül 1200 személyt ítéltek el és börtönöztek be.

Mussolini állítása ellenére a hadjárat nem járt hosszú távú eredménnyel, Mori sem a maffia lefejezését, sem a hierarchia meggyengítését nem tudta elérni. Habár a vasprefektus (prefetto di ferro) sokakat bebörtönzött, vagy elüldözött a szigetről, ezek az emberek rendre megtartották kapcsolataikat az otthon maradottakkal. Az elüldözött maffiózók közül sokan az Egyesült Államokba menekültek, olyanok is, mint a Gambino család feje, Don Carlo, vagy éppen a Bonanno klán ura, Joe Bananas – ők később New York rettegett gengszterei lettek.

Az akció után a szervezet gyorsan talpra állhatott, Mori ugyanis képtelen volt arra, hogy felszámolja azt a gazdasági-társadalmi rendet, amelyben a maffia virágozhatott. Miután Mussolini 1928-ban szenátorrá nevezte ki Morit, Palermo teljhatalmú urát a következő évben felmentette állásából.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma