Átpolitizált üzenetekkel emlékeztek a második világháborúra

Kedd hajnalban kezdődtek meg, és egész nap tartottak a II. világháború kitörésének 70. évfordulójára rendezett emlékünnepségek Lengyelországban.

Hajnalban emlékeztek a diplomaták

Az ünnepségek nyitányát a Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten tartották lengyel állami vezetők, diplomaták és egykori katonák részvételével 4 óra 45 perces kezdettel. 1939. szeptember 1-jén pontosan ezen a helyen és ebben az időben dördültek el a háború első ágyúlövései. Az annak idején "udvariassági látogatásra" néhány nappal korábban oda érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a félszigeten lévő kis erődöt, amelyben a lengyel haditengerészet fegyverarzenálját őrizték. Ezzel kezdődött el a német haderő Lengyelország elleni hadművelete, amely egyben a II. világháború kezdete volt. Csupán Lengyelország hatmillió embert veszített el a világégésben.

A keddi ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a westerplattei védők emlékművénél. Elsőként Pawel Adamowicz gdanski polgármester beszélt, majd a lengyel államfő következett. "Westerplatte jelkép, a gyengébbnek az erősebbel szemben vívott hősi küzdelmének jelképe. A hazaszeretet és a megtörhetetlen szellem bizonyítéka" - jelentette ki Lech Kaczynski beszédében. "Dicsőség az akkori hősöknek, a Westerplatte hőseinek, minden katonának, aki a II. világháborúban a német nácizmus ellen és a bolsevik önkényuralmi rendszer ellen harcolt!" - tette hozzá.



Kaczynski külön szólt a Lengyelország elleni 1939. szeptember 17-i szovjet támadásról, amelyről azt mondta, hogy "a bolsevik Oroszország hátba döfte Lengyelországot", miközben az még Varsót védte, és harcolt a német agresszor ellen. Ezzel kapcsolatban utalt az 1939. augusztus 23-i német-szovjet megnemtámadási egyezményre ("Molotov-Ribbentrop paktum") mint a szovjet magatartás okára.

Donald Tusk lengyel kormányfő arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elfeledni a háború tanulságait. "Azért jövünk ide, hogy emlékezzünk: ki kezdte el a háborút, ki volt a bűnös, ki volt a végrehajtó, és ki volt ennek az agressziónak az áldozata. Mi, lengyelek tudjuk, hogy az igazságra, a II. világháború kiindulópontjára való őszinte emlékezés nélkül Lengyelország, Európa és a világ nem lehet biztonságos" - mondta. Tusk után Slawoj Leszek Glódz gdanski érsek-metropolita szólt az egybegyűltekhez.

Merkel: Németország határtalan szenvedést okozott a világnak

A II. világháború kirobbantásával Németország határtalan szenvedést okozott a világnak - ismerte el Angela Merkel kancellár keddi nyilatkozatában. Az ARD közszolgálati televízióban elhangzott, a világháború kitörésének 70. évfordulójához, illetve az azzal kapcsolatos lengyelországi megemlékezésekhez időzített interjúban a kancellár utalt arra: a Lengyelország ellen 70 évvel ezelőtt indított német támadás vezetett ahhoz, hogy a világháborúban több mint 60 millió katona és polgári személy vesztette életét.



Merkel - aki délután maga is részt vett a Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten kezdődött emlékünnepségen - utalt ugyanakkor a mai Lengyelország területeiről elüldözött több mint 12 millió személy ügyére, amit jogtalanságnak nevezett, hangoztatva, hogy "erről is beszélni kell". "Az okot és az okozatot azonban soha nem fogjuk összekeverni" - fogalmazott a német kancellár. Mindezzel kapcsolatban Merkel védelmébe vette a II. világháborúban elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére Berlinben felállítandó és korábban mind Lengyelország, mind Csehország által erősen bírált emlékközpontot.

A német kormányfő ismét határozottan állást foglalt a német-lengyel megbékélés és jó viszony mellett. Az elmúlt időszak bizalomépítő intézkedéseit sikeresnek nevezte, hangoztatva, hogy azok a "nehéz időkön" is átsegítették a két országot. Merkel egy korábbi, ugyancsak a világháború kitöréséhez időzített üzenetében a háború kirobbantását Németország bűnének nevezte. A kancellár szeptember elsejét a gyász és a fájdalom, valamint a bűnre való emlékezés napjaként említette. Egyidejűleg a hála és a bizakodás napjáról beszélt, kiemelve, hogy Németország ma barátként és partnerként működhet együtt Európa több országával.

A kancellár a megbékélés jelének nevezte azt is, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök meghívására részt vehet a világháborús megemlékezésen, ahol arról beszélt: Lengyelország megtámadásával Németország 70 évvel ezelőtt az európai történelem legtragikusabb fejezetét nyitotta meg. A német kancellár fejet hajtott a háború 60 millió áldozatának emléke előtt.

A kancellár beszédében kifejtette: a Németország által elindított háború mérhetetlen szenvedést okozott népeknek, a háború évei a jogfosztottságot, a megaláztatást és a rombolást jelentették. "Nem lehet szavakkal leírni azt a borzalmat, amelyet a háború és a holokauszt idézett elő" - fogalmazott a kancellár. Merkel beszédében ugyanakkor csodának nevezte, hogy a háború óta eltelt időszakban Európa a terror és az erőszak kontinenséből a béke és a szabadság földrészévé vált.

Putyin: nem csupán a Molotov-Ribbentrop paktum volt a II. világháború előidézője

Nem csupán a Molotov-Ribbentrop paktum volt a II. világháború előidézője - szögezte le az orosz miniszterelnök kedden Gdanskban. Putyin a lengyel kormányfővel, Donald Tuskkal tartott tárgyalásai utáni közös sajtóértekezleten sajnálattal állapította meg: még mindig tartják magukat azok az állítások, amelyek azt sulykolják a közvéleménybe, hogy a II. világháború kitöréséért egyedül és kizárólag a háború kezdete előtt néhány nappal Moszkvában megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződés és annak titkos záradéka a felelős.



A szerződést augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter írta alá. A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és délkeleti részeinek érdekszférák szerinti felosztását. Putyin a keddi sajtóértekezleten kitért arra, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum csak az utolsó eleme volt annak a dokumentumsorozatnak, amelyet a II. világháborút megelőző korszakban kötöttek meg, miközben az egész világ követett el hibákat.

Az orosz miniszterelnök több olyan szerződést említett, amelyek szerinte hozzájárultak a világégés bekövetkeztéhez. Így például utalt az 1934-es német-lengyel szerződésre, az 1938-as müncheni egyezményre, amelynek értelmében feldarabolták Csehszlovákiát, és ebben Lengyelország is részt vett. Lengyel katonák a német hadsereg oldalán vonultak be Csehszlovákiába. Putyin a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői számában megjelent írásában elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot, de úgy vélte: a sztálini Szovjetuniónak nem volt más választása, mint elfogadni a megnemtámadási szerződésre tett német ajánlatot. A cikkíró arról viszont nem tett említést, hogy 1939. szeptember 17-én szovjet csapatok is benyomultak Lengyelországba.

Tusk a keddi sajtóértekezleten annak a véleményének adott hangot, hogy az igazság felkutatása teszi lehetővé a bizalomépítést. A lengyel kormányfő szerint két totalitárius rendszer döntött a háborúról, előbb szövetségesként, majd egymás ellenségeként. Putyin megjegyezte: az oroszok és a lengyelek együtt harcoltak a közös ellenség ellen, és "mi mindig is úgy tekintettünk a lengyelekre, mint fegyvertársainkra közös győzelmünkben",

Putyin ezt követően a jelenkori orosz-lengyel kapcsolatokról szólva megállapította: a két ország viszonya jelentősen javult azóta, hogy 2007-ben Donald Tusk került a varsói kormány élére. Az orosz-lengyel kapcsolatok a nacionalista irányvonalat követő Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöksége idején meglehetősen fagyossá váltak. Tusk személyében és kormányának tagjaiban azonban Moszkva olyan kollégákra és partnerekre talált, akikkel együtt lehet működni - hangoztatta Putyin.

Moszkva Lengyelországot vádoló iratokat tett közzé

Oroszország olyan történelmi dokumentumokat tett közzé kedden, amelyek moszkvai olvasatban a náci fenyegetés varsói alábecsülésére és Lengyelországnak a második világháború kitörésében viselt részbeni felelősségére utalnak.

A titkosítás alól feloldott mintegy négyszáz oldalnyi, Lengyelország 1935-1945 közötti politikájának titkai című dokumentumgyűjteményt Lev Szockov, az orosz külső hírszerző szolgálat (SzVR) tábornoka mutatta be moszkvai sajtóértekezletén. A bemutató egybeesett a második világháború kitörésének 70. évfordulójával, a Lengyelországban rendezett megemlékezésekkel, amelyeken Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is részt vesz.



Szockov azt fejtegette, hogy a dokumentumok azt sugallják: Varsó sokkal többet tehetett volna a Hitler-ellenes koalíció létrejöttéért. A korabeli lengyel vezetők viszont minden tőlük telhetőt elkövettek a Szovjetunió elszigetelése érdekében, miközben alábecsülték a náci Németország jelentette fenyegetést - mondta. A tábornok ennek alátámasztására felolvasta a washingtoni lengyel nagykövet és egy magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő 1937-es megbeszéléséről készült jelentést, amely szerint a nagykövet kijelentette: Lengyelország nem lát veszélyforrást a náci Németországban, a fő prioritást a Szovjetunió elszigetelése jelenti (Varsó számára).

Az orosz tábornok Jozef Beck akkori lengyel külügyminisztert nevezte e politika "atyjának", a korabeli lengyel diplomáciát pedig azzal vádolta, hogy lázongást szított a Szovjetunió népei között - támogatva a kaukázusi és az ukrajnai szakadár törekvéseket - a szovjet állam felbomlasztása érdekében. Szockov hozzátette, hogy a most bemutatott iratok nem szerepelnek lengyel levéltárakban, mert a nácik azokat kifosztották, ezért - jegyezte meg a tábornok - "Lengyelországnak hálásnak kellene lennie" közzétételükért.

Megfigyelők annak a bizottságnak a politikai útmutatásait vélik felfedezni a dokumentumok közzétételében, amelyet a történelemhamisítás elleni küzdelem jelszavával idén májusban hoztak létre Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasítására. Moszkva sérelmezi: egyesek szerinte úgy akarják beállítani a történelmet, mintha a sztálini Szovjetunió és a náci Németország azonos mértékben lett volna felelős a világháború kirobbanásáért.