Rehabilitálják a galvestoni óriást

2009. április 6. 08:24 MTI

Barack Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke rehabilitálhatja Jack Johnsont, "a galvestoni óriást", akit bár az első fekete nehézsúlyú boksz-világbajnok volt, rasszista okokból börtönöztek be.


Jack Johnson Texas államban született 1878. március 31-én. Pályafutása során 78 győzelmet aratott, 45-öt kiütéssel, 8 vereséget szenvedett és 12 alkalommal döntetlent ért el. A csúcsra 1908-ban jutott el, amikor Sydneyben legyőzte a kanadai Tommy Burnst és ezzel a legmagasabb kategória első fekete világbajnoka lett. Királyi övét kilencszer védte meg, a leghíresebb csatáját James J. Jeffries ellen vívta 1910-ben. A volt bajnok azért tért vissza a ringbe, hogy megtestesítse „a nagy fehér reménységet” és megpróbálja Johnsont legyőzni. A mérkőzésről még annak idején Karinthy Frigyes is írt egy tárcát.

A fekete bokszoló uralma azonban zavarta az akkori Egyesült Államokat, ahol még érvényben voltak a faji elkülönítés törvényei. 1913-ban Johnsont, akinek egy fehér nővel volt viszonya, elítélték egy emberkereskedelem és prostitúció elleni törvény alapján egy olyan perben, amelyet ma rasszistának minősítenének. A bajnok Európába menekült az ítélet elől, de 1920-ban hazatért és egy évet töltött rács mögött.

Az ítélet eltörlése érdekében terjesztett törvénytervezetet a múlt héten az amerikai kongresszus elé két republikánus honatya: John McCain szenátor és Peter King képviselő. „Meg kell semmisítenünk ezt a rasszista döntést, amely hazug vádak alapján küldött börtönbe egy amerikai állampolgárt” - mondta McCain volt elnökjelölt, Obama választási ellenfele, aki emlékeztetett arra, hogy e törvény keresztülvitelével már másodszor próbálkoznak, de meggyőződését hangoztatta, hogy az elnök „örömmel írja alá” majd a törvényt. King szerint Obama gesztusa „történelmi pillanat lehetne”. „Azt mutatná, hogy az ország megváltozott és hogy az Egyesült Államok képes tisztára mosni egyik hősének becsületét” - mondta King.

Ken Burns filmrendező, aki dokumentumfilmjével szintén részt vesz a Johnson rehabilitációjáért vívott küzdelemben, hangsúlyozza, hogy Johnson ihletet adott a legnagyobb afroamerikai bokszbajnoknak, Muhammad Alinak is. „Muhammad Ali a polgárjogi mozgalom évtizedében küzdött. Johnson maga is harcolt e jogokért egy olyan évtizedben, amikor a legtöbb feketét lincselték meg” - mondja Burns.

1970-ben, három évvel azután, hogy Alit megfosztották világbajnoki címétől és elítélték a Vietnamba szóló behívóparancs megtagadása miatt, Jim Jacobs már készített egy dokumentumfilmet Johnsonról, amelyhez a legendás dzsessztrombitás, Miles Davis komponált zenét. E filmet Oscar-díjra is jelölték. Linda Haywood, Jack Johnson leszármazottja számára a bajnok rehabilitálása egy hosszú harc végét jelentheti. „Reménykedtem, hogy Bush elnök megteszi. Sokat zaklattam hivatalát ezért. De sokkal több értelme lenne, ha Obama elnök tenné meg” - mondta.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma