Keressük a Bem-Petőfi Körkép elveszett részleteit

A tarnówi múzeumnak évtizedeken át tartó kutatómunkája során mostanra a körkép 24 részletét sikerült fellelnie, s 10 részlettel rendelkezik saját gyűjteményében. Ezekből látható most egy szép válogatás a Budapesti Történeti Múzeum Ilyen tavasz csak egy volt életemben című kiállítás különlegességeként. Bízunk benne, hogy a festmények budapesti bemutatásának hírére Magyarországon is felbukkannak a panoráma további, elveszettnek hitt részei. A Lengyel Intézet honlapján (www.lengyelintezet.hu) megtekinthetők az eddig megtalált festményrészletek, illetve a teljes panoráma korabeli fotófelvétele, ami megkönnyítit az elveszett részek azonosítását.

Az Erdélyi Panoráma az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, ahol Bem József lengyel tábornok vezetésével a magyar honvédsereg fényes győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. A hatalmas méretű vásznat lengyel és magyar festők készítették 1897-ben a magyar kormány felkérésére a lengyel Jan Styka vezetésével, olyan neves magyar művészek közreműködésével, mint Vágó Pál, a csatajelenetek kitűnő festője, Spányi Béla, a neves tájképfestő és Margitay Tihamér.

Az Erdélyi Panoráma megszületésének előzménye a Wojciech Kossak és Jan Styka vezetésével megfestett lengyel körkép, a „Racławicei Panoráma”, melyet 1896-ban mutattak be a magyar közönség számára Budapesten. A nagy sikerre való tekintettel a magyar kormány 1898-ra (az 1848-as szabadságharc 50. évfordulója alkalmából) körképet rendelt Jan Styka festőművésztől. A 15 méter széles és 120 méter kerületű körkép Jan Styka vezetésével került megfestésre, olyan magyar művészek közreműködésével, mint Vágó Pál, a csatajelenetek kitűnő festője, Spányi Béla, a neves tájképfestő és Margitay Tihamér. A körkép öt hónapos munkát vett igénybe.

A Bem-Petőfi Körkép központi témája az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csata, ahol a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezényletével, bravúros hadművelettel győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. A körkép a döntő pillanatot ábrázolja, amikor az öldöklő küzdelemben, az ellenséges túlerő ellenére, a csata fordulópontjához érkezett. A panoráma egészéből négy részletet kell mindenképpen megemlíteni: Bem József és vezérkara, a hídért vívott harc, a honvédek rohama, s végül a közeledő magyar tartalékosok.

A körképet először 1897. szeptemberében állították ki a lembergi nagyközönség számára, majd az év végén Budapestre szállították, ahol 1898-ban a márciusi ünnepségek fényét emelte a Városligeti pavilonban. A kiállítás alkalmából az Erdélyi Panoráma egészét bemutató katalógus jelent meg, amely ma lehetővé teszi a mű egyes fellelhető részleteinek azonosítását. Ezek után a körkép visszakerült Lengyelországba, ahol 1907-ben Varsóban állították ki újból. Mára sajnos a körképnek csupán egyes részletei ismertek, mivel a kor hasonló méretű műveinek sorsára jutott: nem tudták egészében elhelyezni egy erre megfelelő épületben, ezért maguk az alkotók darabolták szét önálló motívumokon alapuló részletekre, amelyeket Styka látott el szignójával.

A feldarabolt körkép kérdése 1928-ban került újra szóba, amikor is Lengyelország és Magyarország közös, idegenben elhunyt nemzeti hősének, Bem József tábornok hamvait ünnepélyes keretek között szülővárosába, Tarnówba szállították. 50 évvel később, 1977-ben egy krakkói antikváriumban bukkant fel a panoráma egyik részlete. A tarnówi múzeum több évtizedig tartó kutatómunka eredményeként a körkép 24 részletének találta meg a lelőhelyét. Mára egy részük lengyel múzeumok gyűjteményeiben, néhány részlet pedig magántulajdonban található.

A Tarnówi Körzeti Múzeum jelenleg a körkép 10 részletével rendelkezik gyűjteményében. A megtalált részeket lengyel szakértők az 1980-as években restaurálták. Magyarországon utoljára 2000-ben Szolnokon és Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban kerültek bemutatásra a panoráma egyes fellelhető részletei. A tarnówi múzeum tovább folytatja kutatásait a fennmaradt részletek megtalálása érdekében, s a folyamatosan fel-felbukkanó újabb és újabb részek azt bizonyítják, hogy valóban van esély arra, hogy a korábban elveszettnek hitt darabok feltűnjenek különböző magángyűjteményekben, intézményekben, sőt talán múzeumokban is.

A Tarnówi Hírek Bem-évad alkalmából megjelentett magyar nyelvű különszámában, valamint Tarnów város magyar nyelvű honlapján is olvashatunk az Erdélyi Panorámáról. A Budapesti Történeti Múzeum az alábbi elérhetőségeken várja azok jelentkezését, akik úgy vélik, birtokában vannak a körkép egy-egy darabjának:

Telefon: (+36 1) 487 88 00, (+36 1) 487 88 54
e-mail: [email protected]

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban