Kiállítják Európa legrégibb lábbelijét
2008. december 1. 10:54
A hernei régészeti múzeum decemberben nyíló új kiállítása a cipők kultúrtörténetét mutatja be a kezdetektől egészen napjainkig. A híres személyek lábbelije mellett az érdeklődők Európa legrégibb cipő-szerűségét is megtekinthetik.
A hernei régészeti múzeumban 2008. december 6. és 2009. július 5. között tekinthető meg a Schuhtick - Von kalten Füßen und heißen Sohlen című nemzetközi kiállítás, amely – több mint 400 kiállított tárgy segítségével – a cipő kultúrtörténetét és fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig, természetesen nem csak a cipőmániásoknak. A kiállítás igen széles területet ölel át: a jégkorszaki vadász szőrmecsizmájától a második világháborút követő szükségcipőkig, Európa legrégibb sarujától Jürgen Klinsmann stopliscipőin keresztül a kémek különleges készítésű lábbelijéig, valamint a kinai lótuszcipőktől Marlene Ditrich elegáns papucsaiig. A 800 négyzetméteren a cipő izgalmas és változásokban gazdag fejlődésén keresztül közel 40 ezer év történelme követhető nyomon.
A legidősebb kiállítási tárgy egy megközelítőleg 4900 éves dél-németországi saru, amely egyben Európa legrégibb európai cipője is. A tárgy a Bodeni-tó iszapjából került elő, Sipplingen közelében, ahol egykor egy őskori település feküdt. Mintegy 5000 évvel ezelőtt a Bodeni-tónál és más Alpok-közeli folyók mentén élő emberek cölöpökön álló házakban laktak és földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve halászattal foglalkoztak. E korszak embere számára a cipő elsődlegesen a túlélést jelentette, mivel egyrészt védelmet nyújtott a nedvesség, a hideg és a sérülések ellen, másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy mocsaras és nehezen járható terepeken is mozogni tudjon.
A sipplingeni saru egy földműves tulajdonában állhatott. Azt azonban nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy nő viselte-e, mivel a kőkorban nem különböztettek meg tipikus női- illetve férfimodelleket, valamint jobb és bal lábra való cipőket. Ennek ellenére a cipő elárul egyet és mást a korabeli emberek életéről. Tanúsítja kézügyességüket és találékonyságukat: a sipplingeni sarut ugyanis körülményes, több hétig tartó eljárással készítették hársfa kérgéből és háncsából. A Bodeni-tó nedves területén a szerves anyagok igen jól megmaradtak, amely lehetővé tette a természettudományi vizsgálatokat. Segítségükkel pontosan meghatározható, hogy a cipőt az i. e. 2917 és 2856 közötti években készítették.
A kiegyenesedett járás és a vele együtt járó komoly terhelés arra ösztönözte a korszak emberét, hogy egyre inkább törődjön lábfejeinek védelmével. A két lábon járásnál az egész test súlya a lábakra esik, melyek ugyanakkor tompítják a rázkódásokat és kiegyenlítik a földfelszín egyenetlenségeit. Sok állattal ellentétben az evolúció során az embernél nem fejlődött ki a láb természetes védelme, amellyel azonban csak egy meghatározott környezethez tudott volna alkalmazkodni. Az ember azonban gondoskodott a láb megfelelő védelméről. Míg a jeges és havas környezetben magas szárú és csúszásmentes talpú csizmára volt szüksége, addig a széles talpú saruk a mocsaras talajba való besüppedést akadályozták meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.