Sztálin támadott volna először a második világháborúban

2008. október 20. 09:48 The Daily Telegraph

Sztálin a második világháború kitörése előtt két héttel egy legalább egymillió fős hadsereggel támadta volna meg Hitlert, ha sikerül megegyezni a Moszkvában tárgyaló angol és francia delegációkkal - derül ki a titkosítás alól feloldott, és 70 éven át szigorúan titkosan kezelt brit kormányzati dokumentumokból.


A brit és francia delegációk Moszkvában, 1939. augusztus 5.

Az iratok szerint a Szovjetunió felajánlotta a briteknek, hogy egy hatalmas hadsereggel támadja meg Németországot, ha ez az egyetlen módja, hogy az angolokat és franciákat rávegye: szálljanak szembe Hitlerrel. Egy hasonló esemény az egész történelem menetét megváltoztatta volna, hiszen ezáltal nem kerülhetett volna sor a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésére sem. A 700 oldalnyi szigorúan titkos dokumentumot kutató Lev Szockov vezérőrnagy, egy visszavonult orosz hírszerző nyilatkozata szerint Sztálin soha nem egyezett volna ki Hitlerrel, ha a nyugati hatalmak elfogadják az ajánlatát. A most 75 éves Szockov a vele készített interjúban elmondta, hogy „ez lett volna az utolsó esély, hogy megállítsák a farkast, és megelőzzék a világháborút”.

Az már korábban is közismert volt, hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői 1939 augusztusában Moszkvában tárgyaltak egy lehetséges szövetségről, ám ennek részleteiről egész mostanáig semmit sem tudtunk. A szovjet ajánlattal Vorosilov, és a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, Borisz Saposnyikov 1939. augusztus 15-én rukkolt elő: aszerint 120 gyalogsági (egyenként 19 ezer fővel) és 16 lovassági hadosztály, 5000 nehéztüzérségi egység, 9500 tank és több ezer repülőgép és bombázó sorakozhatott volna fel bevetésre várva a német határ mellett.

Az angol delegációt vezető Sir Reginald Drax azonban nagyon hamar tudomásukra hozta, hogy ők csak tárgyalhatnak, de semmilyen egyezséget nem köthetnek meg. A dokumentumok szerint ez talán hiba volt, hiszen a britek, a franciák és a lengyelek ezen szovjet segítséggel Hitler haderejének dupláját állíthatták volna ki. Amikor a tárgyalások során a szovjetek megkérdezték, hogy az angolok mekkora erővel tudnák segíteni a leendő kétfrontos háborút, Drax válasza kiábrándító volt: nekik csupán 16 harcra kész hadosztályuk volt, és ez nem hagyott kétséget afelől, hogy egyáltalán nem készültek fel egy esetleges összecsapásra.

A tárgyalások menetéről egyértelműen kirajzolódik, hogy a nyugati nagyhatalmak szkeptikusak voltak az ajánlattal kapcsolatban, ugyanis a résztvevők tudtak a Vörös Hadseregen belüli tisztogatásokról, így nem nagyon hittek abban, hogy egy demoralizált sereg hatásos lehet Hitler ellen. A franciák azonban meggondolták magukat, és augusztus 31-én mégis elfogadták volna Sztálin korábbi ajánlatát - derül ki az iratokból. Ekkor azonban már késő volt, hiszen egy hete aláírták a szovjet-német titkos egyezményt.

Simon Sebag Montefiore történész, a korszak szakértője szerint a most bemutatott dokumentumokból világosan látszik, hogy a britek és a franciák kolosszális lehetőséget szalasztottak el 1939-ben, hogy megállítsák a németeket. Szerinte az ajánlatból egyértelmű, hogy Sztálin nagyon komolyan gondolta a németek elleni fellépést. Mások azonban igencsak szkeptikusak: Donald Cameron Watt professzor szerint bár a részletek újdonságnak számítanak, egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok bármi hasonlót komolyan gondoltak volna. Egy hasonló felvetés ugyanis a jelenlévő felek később publikált naplóiban is szerepelt volna.

A dokumentumok egyébként az 1938 eleje és 1939 szeptembere közti időszakot fogják át, és azokból például azt is megtudhatjuk, hogy a Kreml tudott arról a Csehszlovákiára gyakorolt francia és angol nyomásról, hogy az beleegyezzen a müncheni egyezmény feltételeibe. Ez a nyomásgyakorlás igazából fenyegetés volt: nyíltan közölték Benessel, hogy semmiképp se merje életbe léptetni a Szovjetunióval korábban aláírt, az ország határainak védelméről szóló katonai egyezményt.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma