Szovjet feletteseiknek vezényeltek a magyar katonatisztek
2007. május 4. 12:00
Az 1970-es évek volt a Magyar Honvédség történetének egyik legsikeresebb időszaka. Szíriában ugyanis a magyar katonáknak ekkortájt egy minden eddiginél nagyobb, mostanáig kevéssé ismert küldetést kellett teljesíteniük.
Korábban
A tét óriási volt: a magyar honvédeknek ugyanis egy hatezer fő befogadására alkalmas objektumot kellett létrehozni, hogy azután ott közel egy évtizeden keresztül arab katonák ezreit oktathassák hadmérnöki feladatokra.
Kolozsvári Sándor ezredes, az akció egyik résztvevője szerint `ez a külszolgálat 9 évig tartott. Ilyen soha sehol nem volt, hogy egy magyar honvédtiszti kollektíva 9 évig kapott volna bizalmat arra, hogy hozzák létre Szíriában a katonai felsőoktatás alapintézményét. Az ott megszületett Asszad Hadmérnöki Akadémia, az minden elemében magyar alkotás. Magyarországon tervezték, magyar mérnökcsoport felügyelte az építkezést és mi katonák pedig magyar tervek és tapasztalatok alapján indítottuk el a képzést.` Staub István, az akció alezredese szerint a magyarok képzettsége sokat számított, mert `az arabok ezt ott nem tudták volna megcsinálni, hiszen tapasztalataik nem voltak és pedagógiai szempontból sem voltak felkészültek`.
A kivezényelt honvédtisztek küldetése nem indult zökkenőmentesen. A magyarok első parancsnoka, Dr. Halász András ugyanis kiérkezése után nem sokkal rejtélyes körülmények között életét vesztette egy autóbalesetben. A szír város, Aleppo ugyanis ekkortájt háborús övezet volt, ahol a vallási fanatikusok terrorista merényletei mindennaposnak számítottak.
Staub István szerint `szabadidőben nyugodtan nem lehetett a városba menni, sétálni vagy bevásárolni, mert soha nem lehetett tudni, hogy hol robban valami, vagy hol lövöldöznek. Naponta volt lövöldözés, robbantás úgy, hogy eldugták azt a robbanószerkezetet a bokorba, nem is lehetett látni és a gyanútlan sétáló ott mehetett el, amikor felrobbant ez a robbanószerkezet.` Kolozsvári Sándor úgy emlékszik erre, hogy `az egész város egyfajta pánikhelyzetben élt és a magyarok mindegyike bejárt a munkahelyére dolgozni, senki nem emelte fel a kezét. Én a magam részéről ezt tartom a legnagyobb teljesítménynek: a helytállást.`
Hamar kiderült, hogy a titkos küldetésben résztvevő magyarok biztonságáról a szír katonai vezetésnek kellett gondoskodni, ezért a honvédtisztek mellé éjjel-nappal fegyveres őrséget állítottak. A visszaemlékezések szerint géppisztolyos katonák őrizték őket, `mert soha nem lehetett tudni, hogy mikor támadják meg a buszt.`
A bizalom, amelyet az akkori szír állami és katonai vezetés a magyarok vállaira rakott nyomasztó, de egyben rendkívül megtisztelő volt. A szigorúan titkos vállalkozás nem akármilyen kuriózumot tartogatott. A szocialista világrendszerben ugyanis sehol sem volt még példa arra, hogy magas rangú szovjet tisztek egy megszállt ország katonáinak legyenek alárendelve. Márpedig ebben a küldetésben a magyarok voltak a szovjetek főnökei, méghozzá úgy, hogy a magyar katonáknak alacsonyabb volt a rendfokozata, mint a hozzájuk beosztott szovjet kollegáknak. Hogy ez a rendszer mégis működött, az kizárólag annak volt köszönhető, hogy a magyar tanácsadók intellektuálisan tudták bizonyítani alkalmasságukat a feladatra.
A rendszerint 40-45 fokos hőségben teljesített külszolgálat, az arab térség sajátos higiéniai körülményeivel nem csupán szellemi, de gyakran komoly pszichikai és fizikai erőnlétet is igényelt. Dr. Csányi Lajos ezredes, parancsnokhelyettes szerint `az igazi problémát szerintem az okozta, hogy mi magyarok nem szoktuk azt a klímát, nem szoktuk azt a vírusállományt, ami ott ezen a vidéken tenyészik és attól nagyon féltünk, hogy valaki nagyon komolyan lebetegszik és problémák támadnak.`
A magyarok közel egy évtizeden át tartó küldetése hosszú időre megalapozta a katonai és hadmérnöki képzést a Közel-Keleten. A magyar katonák ugyanis nemcsak az akkori idők legkorszerűbb oktatási bázisát hozták létre, de magyar tapasztalatok alapján el is indították azt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap