Hirosimára a szovjet expanzió miatt dobtak atombombát

2005. augusztus 5. 11:04

Az amerikai vezetés a szovjet expanziós törekvéseket akarta megakadályozni a hirosimai atombomba ledobásával és ezzel emberiség elleni bűntettet követett el. Hirosima hatvanadik évfordulóján felidézzük, hogy bár az amerikai tábornokok a bevetést katonailag szükségtelennek ítélték, a politikai vezetés presztízskérdést kreált az atombombából: az ellenfelek lenyűgözése fontosabbnak bizonyult.


Japán már a megadásra készült, de az amerikai vezetés elhallgatta

A New Scientist cikke szerint Hiroshima és Nagaszaki amerikai bombázása nem a második világháború lezárását, hanem a hidegháború folytatását jelentette. A hivatalos amerikai történetírás úgy értékeli, hogy Japán költséges invázió nélküli megadásra kényszerítése miatt dobták az atombombát Hiroshimára 1945. augusztus 6-án, míg egy másikat három nappal később Nagaszakira.

Két történész, Peter Kuznick és Mark Selden szerint szovjet, amerikai és japán levéltári források alapján világos, hogy Harry Truman amerikai elnök a szovjet expanziós törekvések megakadályozása miatt vetette be a bombát.

Peter Kuznick, a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint "Nem egyszerűen háborús bűnről, hanem emberiség ellenes bűntényről van szó."

Hiroshima után Japán a kezdődő szovjet invázió után megadta magát. A kapitulációnak - állítják a történészek - nem maga a bombázás, hanem a szovjet invázió volt a kiváltó oka. Ezt igazolja, hogy Walter Brown, James Byrnes külügyminiszter helyettesének beszámolója szerint, Truman három nappal a bombázás előtt még megerősítette a békés megegyezés érdekében Japánnal folytatott tárgyalások szükségességét. Douglas McArthur és Dwight Eisenhower tábornokok katonailag teljesen feleslegesnek tartották a bomba bevetését.

A Szovjetúnió elrettentése azonban végül fontosabb politikai célnak bizonyult, mint a japán hadszíntéren a háború lezárása.

Truman aggodalmát persze erősítette, hogy a bomba bevetésének elhalasztása esetén fölösleges pénzkidobással vádolják meg a nukleáris bombák kifejlesztését kitűző Manhattan-projekt érdekeltjei.

A Kuznick és Selden új tézisével szembeszálló brit Lawrence Freedman szerint Truman döntése az adott körülmények között érthető lépés volt. Bár hozzátette, az utótörténet fényében a bombázást nyilván nem lehetett volna katonlailag sem igazolni.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma