Che Guevara: politikai ikonból áruvédjegy

Mexikótól a Kubai rakétaválságig

Mexikóban találkozott élete egyik legmeghatározóbb személyiségével, a Kubából nemrég elmenekült Fidel Castroval és testvérével, Raúllal. A Castro testvérek vezette gerillamozgalom orvos tagjaként 1956. novemberében Kubába indult és részt vett a Batista ellenes harcban. A lázadók a helyi parasztok és a városi értelmiség támogatásával hamar megerősödtek, fegyvereket gyűjtöttek és újoncokat is toboroztak. Guevara nagy bátorságot és tehetséget mutatott a harcok során, így hamarosan Castro legfontosabb és legbizalmasabb embereinek egyike lett. A forradalmi hadseregben Guevara vállalta a felelősséget a kémek, dezertőrök, és informátorok vallatásáért és kivégzéséért.

Személyesen, revolveréből fejre leadott lövéssel végezte ki Eutimio Guerrát, akit Batistának való kémkedéssel gyanúsítottak. A forradalmi hadseregben így alig pár hónap alatt elérte a legmagasabb rangot (Commandante, azaz Őrnagy lett). 1958 végén Santa Clara-ban egy Batista csapataival megtömött páncélozott vonatot támadott meg, majd a várost is elfoglalta. A diktátor elmenekült. Che a forradalmi harcokat a Pasajes de la Guerra Revolucoionaria (A kubai forradalom emléke, 1968) című naplójában örökítette meg.

Havanna 1959. január 2-i bevétele után Castro egy teljesen új szocialista kormányzatot hozott létre, melyben Guevara is szerepet kapott. Che előbb kubai állampolgár lett, s elvált perui feleségétől Hilda Gedeától, kitől ekkorra már egy lánya is született. Később Castro hadseregének egy tisztjét, Aleida March-ot vette feleségül, akitől négy gyereke született. Guevara a La Cabana erőd katonai parancsnokaként, majd a Nemzeti Agrárreform Intézet tisztviselőjeként, a Kubai Nemzeti Bank elnökeként, illetve iparügyi minisztereként teljesített szolgálatot.

1960-ban sikeres kereskedelmi megállapodást kötött a Szovjetunióval, a kereskedelmi missziókon és delegációkban szinte mindenhol ő képviselte Kubát, így az ázsiai és afrikai szovjet dominanciájú, ekkor létrejövő országokban is. Ezek a területek persze az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi embargója alatt álltak.

1959-től 1963-ig a La Cabana börtönerőd parancsnokaként több száz politikai fogoly és rendszerellenes rab kivégzését rendelte el (a számukat ma 500 és 1700 közé teszik). Sokak kihallgatásában, kínzásában és kivégzésében Guevara személyesen is részt vett, például Armando Valladares költő és emberi jogi aktivista esetében. A Nyugat szemében ekkor vált az amerikai imperializmus és az afrikai, ázsiai, és különösképp a latin-amerikai neokolonializmus legdühödtebb ellenségévé, aki elképzeléseit számos beszédben, újságcikkben, levélben, esszében is megfogalmazta.

Legfontosabb műve a gerilla harcmodornak szentelt "El socialismo y el hombre en Cuba" (Ember és szocializmus Kubában) volt, melyben a kommunizmusra és a szocializmusra vonatkozó elképzeléseit is kifejtette.

A kubai rakétaválság előtt nem sokkal 1962 elején Guevara Raúl Castro-val együtt a moszkvai delegáció tagja volt, ahol a rakéták Kubába telepítésének egyik legkomolyabb támogatójaként lépett fel. Guevara elképzelései szerint ugyanis a szovjet rakéták bármilyen közvetlen amerikai katonai beavatkozástól megvédték volna a szigetországot. Jon Lee Anderson beszámolója szerint Guevara nem sokkal a válság után azt nyilatkozta Sam Russelnek, a szocialista angol napilap, a Daily Worker tudósítójának, hogy ha Kuba irányította volna a rakétákat, akkor ő személyesen lőtte volna ki azokat.

1. A felső-középosztályból a latin-amerikai nyomorba
2. Mexikótól a Kubai rakétaválságig
3. Kongótól Kis-Vietnámig
4. A bolíviai gerillák vezetője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején