Elhunyt Ronald Reagan

2004. június 9. 01:10

Elhunyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke szombaton Los Angeles-i otthonában - jelentette az ABC és a CNN amerikai televíziós állomás.

www.freerepublic.com

Az egykori politikust, a hidegháború lezárásának egyik főszereplőjét 93 éves korában érte a halál. Betegágyánál jelen volt felesége, Nancy, valamint két gyermeke: ifjabb Ronald Reagan és az ex-elnök Patti nevű lánya. Nem sokkal később a halálhírt Fred Ryan a Reagan-család kaliforniai szóvivője telefonon közölte a Fehér Házzal, amely azonnal tájékoztatta George Bush elnököt Reagan elhunytáról.

Nancy Reagan a nap folyamán már a család egyik közeli barátjának, Mike Wallace-nak, a CBS televíziós állomás veterán riporterének kétszer is azt mondta, hogy férje közel van a halálhoz, s a vég bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Ronald Reagan az Egyesült Államok 40. elnöke volt. Először 1980-ban, majd 1984-ben választották meg elnökké. A nyolcvanas években Reagan az Egyesült Államok első embereként Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió akkori vezetőjével elévülhetetlen érdemeket szerzett a hidegháború korszakának lezárásában.

1994 novemberében vált ismertté, hogy megtámadta a gyógyíthatatlan Alzheimer-kór, amely pusztítja az agysejteket és visszafordíthatatlan tudatvesztést okoz. Reagan már évek óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Los Angelesben visszavonultan élt, felesége gondozta néhány ápolónő segítségével. A környezetében lévőket már hosszú idő óta nem ismerte fel.

MTI

www.llnl.gov
Reagan és Teller

A meggyőződéses antikommunista Ronald Reagan a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezésével, csillagháborús programjával kifullasztotta és a csődbe taszította az általa a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót, és előkészítette a kommunizmus bukását. Tisztelői Reagan elnök érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat puskalövés nélkül megnyerte a hidegháborút. Reagan konzervatív forradalma átalakította a Republikánus Pártot, amely még ma is a hatása alatt áll. Az amerikai álom mítoszának megtestesítője, a kisemberből lett államférfi George Bush amerikai elnöknek is példaképe. A Republikánus Pártban az ország egységét az 1861-65-ös polgárháborúban megőrző, rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln után Reagan a legnépszerűbb elnök.

Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. A konzervatív eszme élharcosa demokrata érzelmű családban nőtt fel, amelyben nagy tisztelettel övezték Franklin D. Roosevelt elnököt. Cipőkereskedő apja, az ír származású katolikus John Edward Reagan alkoholizmusa miatt protestáns anyja, Nelle Reagan tartotta össze a családot. Az albertai Eureka College hallgatójaként szociológiát és közgazdaságtant tanult. A harmincas években rádióbemondó, majd sportriporter volt. Színészi karrierjét 1937-ben kezdte el a hollywoodi álomgyárban. Főként westernfilmekben játszott, főszerepet ritkán kapott. A II. világháborúban 1942-től 1946-ig a haditengerészeti légierőnél szolgált, és századosi rendfokozatig vitte.

Első feleségét, Jane Wyman színésznőt 1940-ben vette el, és nyolc évvel később vált el tőle. Második hitvesével, Nancy Davisszel - aki férje élete végéig hű társnak bizonyult - 1952-ben kötött házasságot.

Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a televíziós szakmában dolgozott, és egy ideig a Filmszínészek Egyesületének az elnöke volt. A hatvanas évek közepén kezdett politizálni, ekkor már republikánus nézetekkel. 1967-ben megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. A posztot 1974-ig töltötte be. Kalifornia ekkor lett az Egyesült Államok legfejlettebb állama.

Ronald Reagant 1980-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének. Hatvankilenc éves volt ekkor, az Egyesült Államokban még sosem választottak meg ilyen idős elnököt. 1984-ben újra indult az elnöki posztért, és óriási arányú győzelmet aratott a demokrata párti Walter Mondale felett, aki az 50 állam közül csak szűkebb pátriájában, Minnesotában tudta megelőzni ellenfelét.

1981 márciusában merényletet kísérelt meg ellen John W. Hinckley, akit beszámíthatatlannak talált a bíróság. Hinckley azt vallotta, hogy tettével Jodie Foster színésznőnek akart imponálni.

Reagan 1983-ban állt elő - részben Teller Ede atomfizikus sugallatára - a csillagháborús programnak nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel. Ugyanabban az évben katonákat küldött a karib-tengeri Grenada elfoglalására, ahol baloldali puccs döntötte meg a helyi kormányt. 1986-ban amerikai gépek bombáztak líbiai célpontokat, megtorlásul egy nyugat-berlini diszkóban elkövetett, két amerikai katona életét kioltó robbantásos merényletért. Reagan 1987-ben Nyugat-Berlinben a gyűlöletes berlini fal előtt elmondott híres beszédében felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: "Mister Gorbacsov, bontsa le ezt a falat."

Reagan legnagyobb ballépése az úgynevezett Irán-kontra botrány volt második elnöksége idején, amikor Amerika titokban fegyvereket adott el Iránnak, s a befolyt pénzből a nicaraguai baloldali sandinista kormány ellen harcoló kontrákat támogatta fegyverrel. Reagan tagadta, hogy tudott volna az ügyletről.

A gazdaságpolitikája, a "reaganomics", a neokonzervatív Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanításain alapult. Hivatalba lépése után az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett, távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után 1989 januárjában.

Visszavonulása után Reagan egy ideig a National Review című konzervatív lap szerkesztőbizottságának vezetője volt. 1994 novemberében felfedte, hogy megtámadta az Alzheimer-kór, amely pusztítja az agysejteket és tudatvesztést okoz. A volt elnök már évek óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Reagan felesége, a most 82 éves Nancy végig mellette állt, Bel Air-i otthonukban ápolta férjét néhány ápolónő segítségével. Nancy Reagan az utóbbi időben sürgette az őssejtekkel való orvosi kutatásokat, amelyek segíthetnek az Alzheimer-kór elleni harcban. Reagan az utóbbi időben már a feleségét sem ismerte fel, Nancy szavai szerint elérhetetlen távolságba került.

A most elhunyt elnök nevét viseli Washington fő repülőtere, valamint egy repülőgép-hordozó.

Reagannek, az Egyesült Államok 40. elnökének halála után még négy volt elnök él. A legfiatalabb közülük az 57 éves Bill Clinton, aki 1993-2001 között volt a Fehér Ház lakója. Gerald Ford, az Egyesült Államok 38. elnöke (1974-1977) 90 éves, őt követte a ma 80 éves Jimmy Carter (1977-1981). George H. W. Bush, a 41. elnök (1989-1993) június 12-én ünnepli 80. születésnapját, melyre ejtőernyős ugrást tervez.

(Tóth László, az MTI tudósítója)

http://www.michaelwolfe.com
Reagan és Marylin

A szombaton elhunyt Ronald Reagan volt amerikai elnöktől szerdán és csütörtökön vesznek búcsút Washingtonban, ahol a kongresszus kupolatermében ravatalozzák fel. Reagan holttestét kedden éjszaka szállítják Kaliforniából a fővárosba, és szerdán reggel ünnepélyes gyászmenet viszi a kongresszus épületébe. Pénteken a washingtoni nemzeti katedrálisban gyászszertartást tartanak emlékére.

A volt elnököt pénteken napnyugtakor, a kaliforniai Simi Valleyben, a Ronald Reagan Elnöki Könyvtár melletti ligetben helyezik örök nyugalomba, szűk családi körben.

John Kerry, a Demokrata Párt elnökjelöltje vasárnap bejelentette, hogy Ronald Reagan halálára tekintettel az elkövetkező napokban élét veszi választási kampányának. Kerry szerint a demokrata pártiak sok dologban nem értettek egyet Reagannel, de hiányozni fog mindenkinek.

A vasárnapi amerikai lapok címoldalon adtak hírt Ronald Reagan haláláról, és terjedelmük jelentős részét szentelték a volt elnök méltatásának, életútja ismertetésének.

A konzervatív Washington Post címoldalán emeli ki, hogy Reagan átformálta az amerikai politikát, egyik írásának címében így foglalja össze pályafutását: Színész, kormányzó, elnök, jelkép.

A lap vezércikke a Reagan-kormány legnagyobb vívmányának azt a tevékenységet tartja, amellyel Amerika hozzájárult a kelet-európai kommunista uralom felszámolásához. A jövőben is nyilván lesz vita arról, hogy a szovjet birodalom belülről omlott-e össze, vagy az amerikai kormánynak volt-e benne meghatározó szerepe. Világosan látható azonban, hogy Reagan a saját szerepét ebben a végjátszmában állhatatos szilárdsággal, ugyanakkor a szükséges rugalmassággal játszotta.

A régi antikommunista hidegháború utolsó éveiben elegáns fordulattal elfogadta azt a lehetőséget, amelyet Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése kínált szovjet vezetőként és lehetséges tárgyalópartnerként. Reagannek alapvető szerepe volt abban, hogy a hidegháborút nagyobb vérveszteség nélkül sikerült lezárni.

Tóth László, az MTI tudósítója

USS Ronald Reagan

Az elhunyt Ronald Reagan nagy elnök volt - jelentette ki Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő vasárnap az amerikai politikus halálhírére. Az egyik moszkvai rádió adásában nyilatkozó Gorbacsov mélységes sajnálatát fejezte ki Reagan halála miatt, s rendkívül nagyra értékelte annak elnöki ténykedését.

Szavai szerint Reagan a megfelelő időben a megfelelő helyen volt. Mint mondta, a néhai amerikai elnököt szélsőjobboldali politikusként tartották számon, ugyanakkor lépéseket tett a Szovjetunió irányába. "Más politikusok Reagan helyében másként cselekedhettek volna, az atomháborút kockáztatva a feszültség erősítésével próbálkozhattak volna" - mondta a peresztrojka atyja.

Ronald Reagan a "gonosz birodalmának" nevezte a Szovjetuniót, elindította a szovjet gazdaságot végzetesen megrendítő "csillagháborús" fegyverkezési programot, de ennek ellenére folyamatos párbeszédet folytatott Mihail Gorbacsovval, aki 1985-ben lett előbb a szovjet kommunista párt főtitkáraként, majd államfőként a szovjet birodalom első számú vezetője. Az amerikai elnök és a szovjet vezető 1986-ban az izlandi fővárosban történelmi jelentőségű találkozót tartott, megkezdve azt a párbeszédet, amely Gorbacsov mai értékelése szerint "elindította a hidegháborút véglegesen lezáró folyamatot".

Arnold Schwarzenegger, aki - akárcsak a volt amerikai elnök - maga is a filmszerepeket cserélte fel a politizálással, kijelentette: Reagan a példaképe, s a volt elnök ösztönözte arra, hogy maga is politikai vezető legyen. A 2003 októberében kaliforniai kormányzónak megválasztott Schwarzeneggert mélyen elszomorította Reagan szombati halála. "Nemcsak csodáltam, de voltam olyan szerencsés, hogy ismerhettem is. A szememben hős volt" - mondta Schwarzenegger, aki - akárcsak Reagan - maga is republikánus politikus.

Schwarzenegger tavalyi kormányzóvá választása - amely egyrészt személyes vonzerejének köszönhető, másrészt annak, hogy a választópolgárok meglehetősen kiábrándultak a megszokott politikusokból - erősen emlékeztetett arra, amikor Reagan hollywoodi színészből egy csapásra Kalifornia kormányzói székébe jutott. A volt amerikai elnök két cikluson át - 1966-tól, majd 1970-től - állt az állam élén, mielőtt megcélozta volna a Fehér Ház Ovális irodáját.

A Terminátor hőse elismerte, hogy sokkal tartozik Reagannek: "Ronald Reagan mindig is arra ösztönzött, hogy vállaljak politikai szerepet, és tegyek meg minden tőlem telhetőt azért, hogy országunk erősebb és hatalmasabb legyen. Sokan megfeledkeznek arról, micsoda erőt adott nekünk Reagan kaliforniai kormányzóként. Méltósággal és határozottan töltötte be hivatalát, és máig követendő példát mutatott nekünk a politikai vezetésből" - mondta elődjéről Schwarzenegger, aki Reagan halálhírére félárbocra bocsáttatta a lobogókat a kaliforniai parlament épületén.

(Panoráma)

Ronald Regan halála szomorú napot jelent Amerika számára - jelentette ki George W. Bush amerikai elnök, akit Párizsban ért a volt elnök halálhíre. A Fehér Ház, miután Reagan kaliforniai stábjától értesült a halálhírről, azonnal tájékoztatta Busht, aki nem sokkal korábban Jacques Chirac francia államfővel tárgyalt.

Ronald Reagan halálával egy hatalmas amerikai személyiség élete ért véget, aki segített a világ megmentésében - jelentette ki George Bush amerikai elnök első nyilvános megemlékezésében. Busht Párizsban érte Reagan halálhíre. Sebtében újságírókat kéretett az Egyesült Államok párizsi nagykövetségére, ahol sötét öltönyben, láthatóan megrendülten állt a kamerák elé. Közölte: az amerikai nemzet nevében már részvétét fejezte ki az özvegynek. Ugyancsak a nemzet nevében köszönte meg Ronald Reagannek mindazt, amit a néhai elnök az Egyesült Államok és az egész világ javára tett. Bush méltatta az elhunyt erős jellemét, a meggyőződése melletti eltökélt kiállását, alázatát, kedvességét, humorát és bölcsességét. Reagan elnök egy magára talált nemzetet hagyott maga után. Munkásságával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és a zsarnokság világa - fejtette ki Bush rövid nyilatkozatában.

A nagyhatalmak közül elsőként Nagy-Britannia reagált Ronald Reagan halálára. A királyi udvar rövid közleménye II. Erzsébet királynő személyes részvétét fejezete ki az amerikai népnek és Reagan családjának. Tony Blair munkáspárti miniszterelnök vasárnap hajnalban kiadott nyilatkozata szerint `Nagy-Britannia egy jó barátot veszített el` Reagan halálával. Margaret Thatcher volt konzervatív brit miniszterelnök nyilatkozatában azt írta: Ronald Reagan `igazi amerikai hős volt`, akinek ma milliók köszönhetik szabadságukat olyan országokban, amelyek jórészt a reagani politika eredményeként szabadultak fel.

Johannes Rau német államfő külön kitért arra, hogy országában különösen sokan emlékeznek Reagan 1987-es berlini beszédére, amelyben az elnök a Brandenburgi kapu előtt állva felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: romboltassa le a berlini falat. Párizs nevében Jacques Chirac francia köztársaság elnök és Jean-Pierre Raffarin kormányfő fejezte ki mély szomorúságát.

MTI

Ronald Reagan alapozta meg az Egyesült Államok és a demokratikus értékek mai globális hegemóniáját és neki köszönhető a Szovjetunió felbomlása, Közép-Európa felszabadulása - áll Demszky Gábornak a volt amerikai elnök halála után az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

`A tegnap elhunyt Ronald Reagan volt amerikai elnök, a 20. század utolsó harmadának legnagyobb formátumú államférfije joggal nevezhető a második Churchillnek` - írta a főpolgármester. Demszky szerint Ronald Reagan vállalkozásélénkítő, adócsökkentő gazdaságpolitikája újra versenyképessé tette az amerikai gazdaságot, elszánt antibolsevista és újrafegyverkezési külpolitikájának köszönhető a hidegháború megnyerése. Egy belpolitikai válság, gazdasági recesszió és külpolitikai vereségek miatt elbizonytalanodott ország vezetését vette át 1981-ben, és egy magabiztos, sikeres szuperhatalom elnökeként adta át a stafétabotot utódjának nyolc évvel később.

`A magyar demokratikus ellenzék tagjaként személyesen is sokat köszönhetek az egykori amerikai elnöknek` - tartalmazza Demszky Gábor közleménye. Amikor 1983-ben hatóság elleni erőszak címén perbe fogták, Reagan elnök a tárgyalás napján kiadott állásfoglalásban közölte: az Egyesült Államok tisztességes tárgyalást és ítéletet vár el a magyar igazságszolgáltatástól. `Később megtudtam: egyedül ennek köszönhetem, hogy az ítélet csak felfüggesztett börtönbüntetés lett. (...) Mi, magyar hazafiak és rendszerváltó demokraták tudjuk, hogy mit köszönhetünk Reagan elnöknek, és sohasem felejtjük el` - áll a főpolgármester közleményében.

Reagannek meggyőződése volt, hogy Amerika legfényesebb napjai közelegnek, hogy Amerikának erősnek kell maradnia, ha biztosítani akarja a szabadságot otthon és külföldön. Hitt az amerikai életforma erkölcsi értékében, és abban, hogy meggyőződésének jól hallhatóan és egyértelműen hangot kell adnia - írta hétfői számában Ronald Reagan elhunyt amerikai exelnökről a Daily Telegraph című konzervatív londoni lap.

Az orosz Kommerszant szerint Reagan elnöksége nemcsak az amerikaiak, hanem a világ egésze számára korszakalkotó volt. Reagan úgy vonul be a történelembe, mint aki azon munkálkodott, hogy döntő csapást mérjen világszerte a kommunizmusra. Minden lehetségest megtett, hogy aláaknázza a szovjetek hatalmát. Költséges fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót, hogy kimerítse erőforrásait, és közelebb hozza ezzel a kommunista világrendszer összeomlását. Moszkva igyekezett minden áron lépést tartani az amerikai katonai erő növekedésével, s ez megrogyasztotta a szovjet gazdaságot - írta az orosz liberális lap.

A Die Presse című osztrák lap elragadtatott szavakkal méltatta a szombaton elhunyt amerikai államférfi elnöki tevékenységét: Reagan volt az Egyesült Államok legnagyobb elnöke. Bátor, előretekintő elképzeléseivel megváltoztatta hazáját és a világot. Egyszerre volt sikeres kül-, bel- és gazdaságpolitikájában - olvasható a konzervatív bécsi lapban. Sokkal tartózkodóbban fogalmazott a Berner Zeitung svájci lap, amely szerint mind a mai napig vitatott kérdés, hogy vajon Reagan politikája változtatta-e meg a történelmet, vagy csupán arról van szó, hogy merő véletlenségből éppen akkor kerülhetett az amerikai szuperhatalom élére, amikor esedékes volt a nagy történelmi átalakulás.

A svéd Dagens Nyheter emlékeztet, hogy pályafutásának kezdetén sokan ítélték Reagant `könnyűsúlyú politikusnak`, s elnöksége idején is számosan kifogásolták hiányos tárgyi ismereteit, kérdőjelezték meg intellektuális képességeit. Ezzel szemben viszont világos elképzelése volt arról, hova akarja elvezetni Amerikát, és jól fejlett politikai ösztönnel megérezte, hogy mit kell ehhez tennie. A borús hetvenes évek után sok amerikainak visszaadta tevékenységével a jövőbe vetett hitet - írta a svéd liberális lap.

MTI

Címkék
Exkluzív premier - Vajon te miért lennél bűnös?

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma