10 tény Nagy Sándorról
2017. szeptember 12. 16:09
Korábban
1. Nagy Sándornak (Kr. e. 336-323) mindössze 13 évre volt szüksége, hogy a valaha volt egyik legnagyobb birodalmat létrehozza, amely a Balkántól Egyiptomon és a Közel-Keleten át egészen a mai Pakisztánig, India határáig húzódott.
2. III. Alexandrosz mindössze 18 éves volt, amikor első jelentős csatáját megnyerte (a fellázadt illírekkel szemben). A következő 15 évben, haláláig számos világtörténelmi jelentőségű ütközetben vett részt, ám egyet sem veszített el közülük.
3. Egyiptom második legnagyobb városát, Alexandriát a nagy hódítóról nevezték el. Hadjáratai során közel hetven új várost alapított, amelynek zöme a király nevét kapta. Az indiai Hüdaszpész melletti Bukephalia az egyik kivétel, ugyanis ezt a várost kedvenc csatalováról, Bukephaloszról nevezte el, amely a leendő település melletti csatában vesztette életét.
4. Egyes források szerint Nagy Sándornak – Hosszú Katinkához hasonlóan – heterokrómiája volt, vagyis a két szeme nem egy színű volt, az egyik barna, míg a másik kék vagy zöld.
5. A tizenéves Alexandroszt az ókori világ egyik legnagyobb gondolkozója, Arisztotelész tanította. Nagy hatással volt rá, az egyik katonai hadjárata során növénymintákat gyűjtött az addig kevéssé ismert területről, és hazaküldte mesterének.
6. A katonai géniusz rajongott a trójai háború történeteiért. Állítólag az Iliász egyik példányát állandóan a párnája alatt tartotta.
7. Egy elmélet szerint utolsó éveinek alkoholizmusa kiszámíthatatlan, paranoid és megalomániás viselkedést idézett elő Nagy Sándornál.
8. Afrika körülhajózása mellett, Alexandrosz többek között olyan terveket is dédelgetett, amely Arábia, sőt az egész Földközi-tenger medencéjének ellenőrzésére irányult.
9. Halálának oka a mai napig kérdéses: tífuszos láz, malária, alkohol előidézte májbetegség szerepel a leggyakrabban emlegetett okok között. Egyes teóriák azt sem zárják ki, hogy a katonai vezetők mérgezték meg, akiknek már elegük volt a több mint egy évtizeden át tartó, gigantikus hadjáratsorozatból.
10. A korabeli dokumentumok szerint a 32 évesen elhunyt uralkodó holttestét mézzel telt kádba helyezték konzerválás céljából, és először a makedón fővárosba, majd az egyiptomi Memphiszbe, végül Alexandriába vitették. A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A 19-20. században számos feltárás indul, ám egyik sem találta meg a nyughelyet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap